2010. november 15., hétfő

Dalolnék én a sziréneknek...

Dörzsölöm a szemem.Sokat alszom mégis fáradt vagyok s fáj a fejem.
Minden nap egyre kevesebbet eszem.
Ülök s hallgatom a zenéket.Reménytelenül nézem a teám gőzét.Gomolyog.Nem sok értelme van a létezésemnek. Sokan feltették már ezt a kérdést."Mi létünk célja?"Talán halálunk után megtudjuk.
Az,hogy élvezzük?Élvezetet nekem most egyedül a zene nyújt.
Talán aki nem ismer és olvassa a gondolataim,azt hinné egy remete vagyok kapcsolatok nélkül.
Pedig elég sok kapcsolatom van. De egyik sem tesz boldoggá. Csonka vagyok és üres.
S nem tudom mit tegyek. Igazán semminek nem tudok örülni szívből. Persze kívül egy néha mosolygós arcot láthatsz. De itt belül más a helyzet. Minden sokkal másabb.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése