Félkör már a lét
lejártam rövidke elejét.
Gyermekkorom lezártam,
boldogságom odavész.
Jöttek más idők
szerelem új hangjaival zsúfoltak.
Kezemben cselló húrja bőg,
hamisra hangolva,csak néztek rám undorral.
Szájról,szemre,hangról,hajra
haladt,dúlt bennem a vágy.
S viszonzást alig kaptam,
csüngtem szívem rozsdás vasrácsán.
Kizárt idő,bent ragadt magány
elhullott barátok.
Saját árnyékom isteni adomány.
S ha az élet egy italra megkínál,
a pultról felszedve,vizezett versemet
egy kis méreggel lehúznám.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése