A hópelyhek kristályos csillogása,
egy belső hang a tél
a természet szunnyadása
a fehér mindenség szuszogása
Bennem harmonikus egyvelegben,
a merengő éjjelek és a mosolygó
értelmetlen képletek az életről.
A tejút utat mutatván kalandor lelkemnek
hová csak a képzeletem juthat el
suttogó hegyek között és selymes réteken át
az óceán mormoló mélyéig.
És én beleszerettem a világba ahová születtem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése