2012. január 29., vasárnap
Végtelen tánc
Hideg és tiszta tükör simul a város fölé
hatalmassága és tisztasága a világűr
üresen kongó sötét fátylában rejlik.
Sejtelmes surranás,szélfútta éter,
az emberi elme s test csak elenyésző,
hús ízű méreg.
A mellkasod közepén kavarog,néha
megmozdul a valós kincs.
Ha a tiszta űrbe meredsz,
vagy két belső mozgás kapcsolatba mélyed.
Jég illatú fényes ölelésre
vagy sötét kénbarlangok gyomrába zárni képes.
De ne félj!Múlandó az egész,
csak tapasztalni akar,hogy az örök forgásból
kiszakadjon tökéletesen majd egyszer ha eljön az ideje.
Nem érted miről írok?
Nézz a tükörbe mélyen,
a szemeidbe s megleled a választ.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése