2012. június 3., vasárnap

Egy álmom

Sosem fogom elfelejteni.A legszebb álom volt mind közül.
A képek harmóniája,mintha egy festményben sétáltam volna.Ez a harmónia pedig érzéssé keveredett bennem.
Leírhatatlan boldogság,és valami örökös végtelen nyugalom.
Ne gondolj semmi bonyolultra.Egy egyszerű séta volt az egész.
Egy út amit tenger övezett mind a két oldaláról.Finoman ringatta magát,előre-hátra.
Ha balra néztem szigeteket láttam,tökéletes kör alakú szigeteket amiknek a közepén egy-egy fa nőtt.Fehér törzs, hatalmas lombkorona.De ami a legcsodálatosabb volt az egészben,az a nap.A felkelő nap szórt fénye az azúr horizonton.
A lélek szerelmes ábrándozása az álom.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése