2013. szeptember 14., szombat

Tegnap az ördöggel vacsoráztam

Tegnap az ördöggel vacsoráztam.
Kényelmes, tömör panel konyhában,
valahol a város szívében.
Az ablak résnyire nyitva volt,
az utcán kutya,asszony,sziréna
csaholt,jajolt,dalolt.

Tegnap az ördöggel vacsoráztam.
Kis fa asztalnál ülve,még sanszos
a hetvenes évekből való.
A frigo résnyire nyitva volt,
lassan belőle zsír,szalonna,paprika
sercent,felszelt,reccsent.

Tegnap az ördöggel vacsoráztam.
Lófarokban haja,rövid szakálla
dioptriáján túl bölcsesség.
Az agyam résnyire nyitva volt,
belőlem ömlött kérdés,kérdés,kérdés
csattant válasz,válasz,válasz.

Tegnap az ördöggel vacsoráztam.
Ételét mérnöki precizitással vágta,
ízlésesen katonákat gyártva.
A szívem résnyire nyitva volt,
belőle csorgott óhaj,sóhaj,panasz
majdnem becsapott a ravasz.

Tegnap az ördöggel vacsoráztam.
Máig félig-meddig büszkeséggel jártam.

Tegnap az ördöggel vacsoráztam.
Holnap a pokolban viszont várhat.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése