Közöny. Közöny ahogy ébredek közöny ahogy fekszem. Közönyös vagyok amikor mások semmitmondó problémáit hallgatom és közönyös vagyok akkor is amikor a saját semmitmondó problémáimra gondolok.
Közöny minden illat,íz,hang,szó.
Közöny az egész betonvilág, az utca káromkodásaival és falnak csapódó kutyaugatásával.
Közöny,közöny,közöny.
Valaki(k) számára ez a legtisztább tudatállapot (tudod arra kelet felé pár kopasz, sárga csuhás idióta.Akiket nem érdekel se a pénz,sem pedig a másik felük megszállott megtalálása,de talán még az sem,hogy mikor jön ki az új iphone.)
Nekem még szoknom kellene kicsit ezt az érzést. Na nem mintha annyira hiányozna az izgalom,hogy mikor lesz tele a zsebem mindenféle földi jóval, csak tudod ilyen szerencsétlen balfék nyugati vagyok. Próbálom a szentimentalizmus utolsó gyökereit is kigyomlálni az agyamból.
"Ezért a bölcs
a szívet kiüríti,
a gyomrot teletölti,
a sóvárgást gyengíti,
a csontot erősíti,
hogy az emberek ne tudjanak, ne vágyjanak,
az okosak veszteg maradjanak.
A nem-sürgés ez
és rend és békesség lesz."
Lao Ce
Tao te King
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése