2011. április 26., kedd

Ő a kelet,én a nyugat.

Előttem ibolya szín orgona
édes illatát orromba árasztja
kedvesem bőrét fel-fel idézi
és én nézem arcomra száradt mosollyal.

Mögöttem távol,keletre buddhista
lelkét a nappal fénye kimossa
arcán valódi mosoly fénylik,
mi számunkra oly ritka s égi.

Őrjöngő fenevad,vagy buja szerelmi vágy
jelenik meg szívem tükrében
érzelmi síkon nőtt vadalmám
mibe minden nap bele-bele kóstolok.

Vagy merről a nap felkél
sziklaszirten meditálva kuporog
s mezítelen női testre vigyorogva
nemet mond.

Ő a kelet,én a nyugat
ezek nem másak csak égi tájak
emberből vagyunk mind a ketten,
s mégis olyannyira másak.

2011. április 20., szerda

Undor...

Szobában ülök éjfél tájt üt már az óra
S lelkem mélyén felordít egy hang.

Hörgéshez hasonlatos vadállati zaj,
Ott fekszem vele együtt a sarokban.

Arcomat szétrágott körmömmel végigszántom
Szívverésem akár egy belőtt zongorista.

Árny verte szobám falán kattog az óra
Minden pillanatban egyet-egyet üt rajtam.

Lassan kattog de mégis órák telnek.
Undorodom magamtól s örülök,hogy ezek már a múlt ködébe vesztek.

2011. április 13., szerda

Grafix - Holding On


Most sokan csodálkozhattok,hogy elektronikus zene de van valami a drum 'n' bassben ami megnyugtat.Talán a pattogó ritmus...nem tudom.

2011. április 12., kedd

Cseresznye.


Hús,vér és csont a láncom
ami ideköt.
Szorosan lelkem körbe fonja
majd kilök mint cseresznye a magját.

S a fontos, mi az új élet magja
mocsokba gurul.
A teste mi számára az élet, lassan rohad
válik majd fejlődése lépcsőjéül.

Minden egyes szem, mi alá hullott a fáról
megmássza ezt a lépcsőt minek neve élet.
De örök kérdés ez,hát íme:
Mi értelme a létnek?

Kitörni csonthéjunkból,növekedni
erősödni,gyökerezni
Virágzani,teremteni?
Majd mind ezt újra és újra?

(Személy szerint én megélem és közben merengenék rajta...)

2011. április 4., hétfő

Szabadnak maradni.


Csak szabadnak maradni
ennyi mit kérhet a néma gondolkozó
csak üresen nézi a teret
s évszakokból táplálkozó.

Tavasszal üdén öleli át
a szerelmet és a friss szellőket
madár csicsergést és napkeltéket.
Majd mosolyogva rügyezik ő és az élet.

S ha jő a forró nyár napsugara
mi a homlokát vadul csókolgatja
karjai közt a szerelmét és őt
a szabadság elringatja.