Előttem ibolya szín orgona
édes illatát orromba árasztja
kedvesem bőrét fel-fel idézi
és én nézem arcomra száradt mosollyal.
Mögöttem távol,keletre buddhista
lelkét a nappal fénye kimossa
arcán valódi mosoly fénylik,
mi számunkra oly ritka s égi.
Őrjöngő fenevad,vagy buja szerelmi vágy
jelenik meg szívem tükrében
érzelmi síkon nőtt vadalmám
mibe minden nap bele-bele kóstolok.
Vagy merről a nap felkél
sziklaszirten meditálva kuporog
s mezítelen női testre vigyorogva
nemet mond.
Ő a kelet,én a nyugat
ezek nem másak csak égi tájak
emberből vagyunk mind a ketten,
s mégis olyannyira másak.
2011. április 26., kedd
2011. április 20., szerda
Undor...
Szobában ülök éjfél tájt üt már az óra
S lelkem mélyén felordít egy hang.
Hörgéshez hasonlatos vadállati zaj,
Ott fekszem vele együtt a sarokban.
Arcomat szétrágott körmömmel végigszántom
Szívverésem akár egy belőtt zongorista.
Árny verte szobám falán kattog az óra
Minden pillanatban egyet-egyet üt rajtam.
Lassan kattog de mégis órák telnek.
Undorodom magamtól s örülök,hogy ezek már a múlt ködébe vesztek.
S lelkem mélyén felordít egy hang.
Hörgéshez hasonlatos vadállati zaj,
Ott fekszem vele együtt a sarokban.
Arcomat szétrágott körmömmel végigszántom
Szívverésem akár egy belőtt zongorista.
Árny verte szobám falán kattog az óra
Minden pillanatban egyet-egyet üt rajtam.
Lassan kattog de mégis órák telnek.
Undorodom magamtól s örülök,hogy ezek már a múlt ködébe vesztek.
2011. április 13., szerda
Grafix - Holding On
Most sokan csodálkozhattok,hogy elektronikus zene de van valami a drum 'n' bassben ami megnyugtat.Talán a pattogó ritmus...nem tudom.
2011. április 12., kedd
Cseresznye.
Hús,vér és csont a láncom
ami ideköt.
Szorosan lelkem körbe fonja
majd kilök mint cseresznye a magját.
S a fontos, mi az új élet magja
mocsokba gurul.
A teste mi számára az élet, lassan rohad
válik majd fejlődése lépcsőjéül.
Minden egyes szem, mi alá hullott a fáról
megmássza ezt a lépcsőt minek neve élet.
De örök kérdés ez,hát íme:
Mi értelme a létnek?
Kitörni csonthéjunkból,növekedni
erősödni,gyökerezni
Virágzani,teremteni?
Majd mind ezt újra és újra?
(Személy szerint én megélem és közben merengenék rajta...)
2011. április 4., hétfő
Szabadnak maradni.
Csak szabadnak maradni
ennyi mit kérhet a néma gondolkozó
csak üresen nézi a teret
s évszakokból táplálkozó.
Tavasszal üdén öleli át
a szerelmet és a friss szellőket
madár csicsergést és napkeltéket.
Majd mosolyogva rügyezik ő és az élet.
S ha jő a forró nyár napsugara
mi a homlokát vadul csókolgatja
karjai közt a szerelmét és őt
a szabadság elringatja.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)