2010. szeptember 30., csütörtök

Monoton lüktetés a fejben.

Minden nap ugyanaz.A szürke betondzsungel ölelése fájdalmas és nem ereszt.Próbálnak minket a helyes útra terelni...Helyes..relatív a szó.Az helyes ha belépünk a társadalom agymosott zombi folyamába?Igen ez biztos helyes...Akkor én inkább ezt kihagynám...ja úgy meg semmibe néznek?Remek..Na nem baj megpróbálok beépülni..de minek is?Aha,tényleg mert ha már kicsit is kívül álló vagy akkor az embereknek nem igazán fogadnak el.Mivel ember vagyok szükségem van a társaságra...ösztönös dolog ez.

2010. szeptember 27., hétfő

Nirvana-Heart Shaped Box (with lyrics)

Csak egyre kérlek,akard,hogy fulladozzak még kicsit.

Két nap.Két nap alatt sok minden történik.Két nap elég ahhoz,hogy változzon valaki érzelmi világa.
Két nap alatt városok tűnhetnek el.Két nap alatt emberek ezrei és százezrei halnak meg.Két nap.Két napja még boldog voltam,önfeledt boldog...és most?Még soha nem kívántam úgy nem létezni mint bármikor máskor.Valakinek nem tetszik a blogom mert túl komor és szomorú.Én erre mit mondjak?A világ komor és szomorú.Mi tettük azzá ami.
Boldogan önfeledten öleltelek és csókoltalak.Úgy mint senkit soha máskor.Kérlek akard,hogy hogy újra csókolhassalak,ölelhesselek,játszhassak a kezeddel.
Vagy.
Dobj el.Felejts el.Hagyd,hogy a semmiségbe merüljek és ne akarj többet látni.
Én megértem,hogy a múltaddal nehéz szakítani.De az,hogy még azt se tudom,hogy várjak-e rád vagy sem...nos ez olyan mintha egy cápa szopná a farkam egész álló nap tüskés,érdes fogaival(elnézést a kifejezésért de nem találtam rá jobb hasonlatot.)
Ha nem kívánod,hogy várjak rád...elfogadom.De azt hiszem én akkor már soha többé senkire és semmire nem akarok majd várni.

Travie McCoy: Dr. Feel Good ft. Bruno Mars (LIVE ACOUSTIC)


Doctor won't you come and help me take this pain away,away,away...

2010. szeptember 26., vasárnap

Belefulladok a percekbe.

Minden perc nehéz.Egyre csak gyújtom a füstölőket és rakom be a Frusciante számokat.Lelassult az idő és a gondolataim sűrű ködében elveszek.Nem akarom elveszíteni.Nem akarom,hogy azt mondja,hogy "Sajnálom de nem fog menni."Szeretni akarom.Közel érezni magamhoz.Mint mikor megcsókoltam.Érezni az igazi érzéseit.Őszintén.Megfeledkezni mindenről.Csak ennyit akarok.Sok ez?Igen azt hiszem sokat kérek....

2010. szeptember 25., szombat

Esti kép.

Pillanatok,percek,érzések.Sosem felejtek egyet sem.Mélyen magamba szívom őket és örökké mellettem maradnak.Sétálok a semmiben.Azzal az érzéssel a lelkemen ülve, melyet indulás előtt a szívemre helyeztél.A közvilágítás gyenge fényében dúdolok valami szívszorító dalt és közben remélem,hogy minden össze jön.Lassan fogy alattam Hejőcsaba betonozott rideg teste s csak a te illatod simogatja tovább elgyengült szívem.A telihold pislog rám az aludni készülő fák mögül.S csak rád gondolok.Senki és semmi nem törheti meg gondolataim.Most nem.Te állsz mindenek felett.Csak te....

Ha majd lepereg előttem az életem akkor ez a dal szóljon.

Ülünk a monoton és kész.

Minden reggel,felcsörren a dani california s gondolataim újra felzúdulnak.Míg aludtam nem gondoltam semmire, a patakom csendben csörgedezett de ébredéskor hatalmas folyammá zúdul és elsodor engem.Lassan kimászok a partra s megszáradok.Lepacsizok a felkelő nappal és reménytelenül bámulom tündöklő fényét.Indul a zúgó busz,mindenki beszélget én pedig próbálnék aludni ismét, legtöbbször sikertelenül.A busz ülés mostoha szerető...nem ölel olyan forrón és érzékien mint otthoni puha ágyam.Kellemetlenül leszállok az Ikarusról és érzem ahogy a Búza tér koszos,büdös levegője megtelíti tüdőmet.Egy cigi majd ismét busz.Kezdem felvenni boldog maszkom,hogy senkit ne zavarjak össze reménytelen,ostoba való énemmel.Úszok a tömeggel...Mindenki megy valamerre..de senki nem tudja hová érkezik végül.

2010. szeptember 24., péntek

Péterfy Bori & Love Band & Lovasi - Délelőttök a kádba'


Te vagy az egyetlen ki megkapna...

Selymes,édes és feledhetetlen....a teám.

Zöld sárkány.Mindenkinek tudom ajánlani.Hangulatos,csendes,keleti,hatalmas tea választék.Tátva maradt a szánk amikor beléptünk.Az idő itt lelassul a szellem pedig megnyugszik.Csokis rooibosra esett a választás egy kis tejszínnel megbolondítva.Beszélgettünk.Elmerülve egymás gondolataiban,ittuk egymás szavait és a mondatok közben pedig kortyoltunk a teánkból.Remek érzés.Feledhetetlen.Fáradt vagyok.Talán aludni kéne...de úgysem tudok.

2010. szeptember 22., szerda

De a végén majd úgyis valahogy összeáll...

Tettek,döntések,cselekedetek.Mindenki bánt már meg pár döntést.Én szerencsésnek mondhatom magam,elég sok jó döntést hoztam.A sors keze is sokat közre játszott ebben.Minden összeáll a végén.Mindenki keres valakit,és előbb utóbb megtalálja.Társasági ember vagyok.Ezt bárki igazolja szerintem.De amikor gimibe kerültem,nem nagyon találtam magamnak beszélgető partnert se senkit.Végül szépen sorban jöttek onnan is a haverok, majd a végén akiről picit sem gondoltam volna...megismertem és a barátom lett.Gondolkoztam a suli váltáson...de végül rájöttem,hogy a menekülés sosem megoldás,és végül meg is lett türelmem gyümölcse.Talán Aphrodité fáján is találok most valamit..keresem...azt hiszem ott van egy....

2010. szeptember 21., kedd

Szemek.

A szemek.Mindent elárulnak viselőjükről.Miért pont viselő?Mert a szem egy ékszer.A legdrágább ékszer a földön...Első sorban mert neki köszönheted a látásod.Másodszor meg azért mert ha belenézel egy emberi társad szemébe kapsz egy pillanat képet a lelki állapotáról.Sok mindent elárul a tekintet.Rengeteg mindent...Legyünk hát bátrak és nézzünk mélyen egymás szemébe...hidd el élvezni fogod.Varázslatos egy dolog =)

Az érzelmek hullámként jönnek..és én surf-ös vagyok.

Hangulat ember vagyok.Sajnos.Minden lépésem kiszámíthatatlan és ez egyes embereknek nem tetszik.
Az érzelmeim hullámként jönnek és csak arra várok,hogy meglovagoljam őket...Felemelő érzés.
Gondolom észrevettétek,hogy hétköznaponként nem posztolok annyit.Ezt nem azért teszem mert nincs időm vagy kedvem.Lenne kedvem csak az isi olyan mértékben lefáraszt,hogy nehezemre esik írni.Nincsenek hullámok...A surfös inkább nézi a tengert és a naplementét mint más tengerpartra járó emberek.Várja a hétvégét,hogy újra feltudjon állni deszkájára és szelje a habokat.

2010. szeptember 20., hétfő

All Hope Is Gone - Slipknot (Lyrics Included)



Velejéig rothadt világban élünk.Talán nem veszed észre.Elvagy foglalva a saját kis szarságaiddal de nyisd ki egy percre a szemed.

Dombok és völgyek húzódnak meg bennem.

Elgondolkoztam...Baromira természet centrikus vagyok.Szó szerint rosszul vagyok,hogyha egy hétnél tovább kell lennem a beton dzsungelben.Vagy ha nem látom a kék eget...Fáradékony leszek,fáj a fejem,állandóan letört vagyok.Ezért örülök,hogy falun lakom.Aránylag friss levegő,7 tó,renget rét...szóval nem olyan rossz ez a falusi élet.:)

Az hátrány ha már a kátrány támaszt...minden madár márkát választ.

Sokan kérdezik,hogy miért dohányzom.Nos erre tulajdonképpen szerintem egyik dohányos sem tudja megadni a választ.A volt barátnőmmel kezdtem el dohányozni.Vagyis ő szívta már mikor összejöttünk, rám pedig átragadt ez a szokás.Tulajdonképpen a régi klasszikus dohányzás még tetszik is.Mint a fekete-fehér filmekben mikor a Lady-k rágyújtanak egy cigarettára és egyedül elszívják magunknak.De ez a mostani rohanó világban nem valósítható meg.Közterületen alig látok olyan helyet ahol ne lenne cigi csikk.(Legalábbis itt Miskolcon.)Cigarettákból szeretem a különlegesebbeket pl.: Djarum,Dunhill,Mentolos ízesítésűek.Sajnos ez a szokás is elkorcsosult.Mint például a teázás.Magyarországon annyit jelent teázni,hogy reggel megfőzöd a cukros löttyöt (aminek semmi köze a teához...) és flakonban elviszed melóba vagy iskolába...Annyira irigylem a Japánokat.Nem felejtették el a kultúrájukat.Náluk manapság is a férfiak főzik a teát és precízen kiemelt fontosságal végzik dolgukat. Na huh ez most így egy szuszra kijött :D

2010. szeptember 19., vasárnap

Azt hinnéd,hogy csak egy lány a sok közül....

Ma meglepődtem,tegnap volt előadásom és fáztam.Pont sétált mellettem egy lány aki táncolt a darabban.Gondoltam magamban:"Öleld meg az mindkettőtöknek jó..."Megöleltem..átkarolva sétáltam vele és közben beszélgettünk...valami fura érzés tört rám...Ami ma reggel is piszkálta a fejem...
"Hm rá kéne keresni"...facebook.Semmi...hm MyVip...aha na ott fent volt...felvettem hát msnre.Beszélgettünk egész délután...és durván kiismert,hogy milyen vagyok...eddig ez nagyon kevés embernek sikerült.Szóval érdekes a helyzet =D Pénteken teázni megyek vele.Asszem ez a bejegyzés volt a legnaplószerűbb :D Eddig csak ilyen kis füzetecskére hasonlított a blogom ahova a gondolataimat és érzéseimet örökítem meg.

Fagyott gondolatok.

Nézegettem a gépem és találtam két ilyen izét még annóról...most megosztom nektek.


Szívem hevesen dobog.Testem beszívja a fagyos levegőt minden egyes lélegzet fájdalmasan nyilal a tüdőmbe,de ez erőt ad.
Erőt ad,hiszen még nem tettem mást csak levegőt vettem és nem ez a cél.A cél nem más mint a merengés.Az izmok terhelése közben törnek elő a fontos dolgok.A tudatunk ki válogatja,hogy min rágódhat.Rágódik.Futás....Érdekes folyamat...A kívül álló embernek nem más mint egy gyorsan lépkedő alak.De annak az alaknak a fejében nem csak a gépies parancsok zajlanak vagy az,hogy hova lépjen úgy,hogy ne törje el a lábát.Itt tör fel minden...szépen...rendjében...
Lábad gyorsan szökken a fagyos elszáradt fűben.Ropog.Friss vagy és üde ámbár érzed,hogy nem sokára elfáradsz és rádtör majd az a kellemes ellazult bizsergés a gerincedben.No meg a combod is szét akar majd szakadni...Haladsz magabiztosan előre.Még a fejed nem kattog.Utadat csügget alvó fák követik.Taposod a fagyott sarat és arra gondolsz,hogy pár hónappal ezelőtt itt még fű nőtt.Érzed,hogy a vér fűti a tested, a kezed már nem remeg... meleg és piroslik.Ó a szép dombtető...ballra tőled nyugszik le a Nap...Te édes Nap milyen gyönyörű vagy lefekvés előtt.Jobbra pedig ott a befagyott tó.Mögötted ezüst színben pompázik a Hold.Csodálatos...Isten adta színjátékban ver a szíved,dolgozik az izmod és pörög az elméd.Fáradsz már érzed.De még addig a fáig.Nem inkább addig a bokorig.Nem még ezen a dombon lejövök és utána lelassulok.Vitázol magaddal...Majd legyőz akármennyire ordítozol vele, akkor is ő nyer...Csak halasztani lehet a dolgot...Nem baj...Ő nyert...De majd legközelebb...Még kétszer eljátszod ezt a vitát....De várjunk csak tegnap háromszor veszekedtél.Hogy lehet ez?
Erősödök?Igen...
Leírnám még azt az ezernyi gondolatot ami a fejedben előtör eme csodás folyamat közben.De lehetetlen...Egyedül futni...Leírni mi mozog ilyenkor az agyadban..De ezt neked kell megtapasztalni mert szavakban átadni nem lehet....






Sz.M.
2010.01.27
Fehér Kittinek =))

A halál karjában.

Végtelen út az élet
félsz tán,hogy eltévedsz?
Ne félj hisz mindnek egy a vége
A halál karjában végzed

A halál karjában végzed
Érzed végre itt a te fényed
Szíved csendben leáll
véred nem csörgedezik tovább.

Lassan kihűl tested
Nem lesz több reggel se este
Szép voltál te kegyetlen borzadály
S most itthagylak téged de nevemet hord tovább.


Egy kis verses szösszenet.Remélem tetszett.Bocsi ha nem mindig jött ki olyan faszául a rím ritkán írok verseket.

Tökéletlen tökéletesség.

Nem szeretem a maximalista embereket.Vagyis nincs semmi bajom velük addig amíg rám nem kezdenek hatást gyakorolni.Minek ilyen feszesen élni az életünket?Miért kell mindenből kihozni a maximumot?Hiszen minden tökéletlen...az emberek,az állatok...minden...keress egy olyan dolgot ami tökéletes amire azt mondja az ember,hogy ebben nincs hiba.Nem létezik olyan.Felesleges fáradozás mindig a maximumot kihozni mindenből...kivétel ezek alól a fontos dolgok(család,kapcsolatok stb...)Én azt mondom,hogyha valamit faszán kell csinálni akkor azt minden erőnkkel próbáljuk meg...de a jóból is megárt a sok.

Wonderwall


Wonderwall...talán örökké fogok emlékezni a percekre.Mikor Máté barátom belecsap a Cortja fémhúrjaiba és egymás után játsza az akkordokat majd lassan összeáll az egész.Aztán elkezdem énekelni és az a kellemes bizsergés hatalmába kerít...érezzük mindketten, egyszerre és egy lágy mosoly kíséretében egymásra nézünk.

Önmarcangolás...

Művészetek,Buddha,érzések,meditálás.Avatatlan elmék eme szavak hallatán arra gondolnak,hogy sok közük vannak egymáshoz ezeknek a szavaknak.Tisztelet a kivételnek.Nap mint nap saját magam tépem belülről.Ha a lelkem egy szoba lenne akkor a saját véremmel lenne kifestve és karmolásokkal lennének díszítve a falak.Mikor leülök meditálni (igen képzeld szoktam azt is gáz mi?) megpróbálom kitakarítani.Levakarni a vért a falról és a karmolásokat eltüntetni,hogy mikor felkelek újra össze vérezzek mindent...Buddha szerint az a nyugodt lélek titka,hogyha minden vágyat és érzést kiküszöbölünk az életünkből.De kérdem én,hogyha ezeket a vágyakat el tüntetjük akkor,hogy tudunk reagálni a jóra?Látom nem tiszta az egész...várj mondok egy példát.Ha egy embernek minden nap kenyeret és vizet adnak enni az neki megszokott lesz és unalmas.De ha az egyik napon kap egy hamburgert majd ki fog ugrani a bőréből.De ha mondjuk egy olyan ember kap egy hamburgert aki nap mint nap gyorséttermekben tölti meg a hasát annak semleges lesz.Yin-Yang filozófia azt hiszem,hogy értékeld a jót ahoz a rosszat is tapasztalnod kell.

Dionüszosz csókja...

Azt hiszem Dionüszosz csókjától újra úgy érzi magát az ember mintha élne...Mindenki máshogy él,és mindenki máshogy éli meg a mámort...én például újra gyerek leszek.Sok barátom szerint túlságosan merev és "felnőttes" vagyok.Lehet,hogy igazuk van...ámbár ha véralkohol szintem megnő akkor ajaj...Egy átbulizott este után még soha nem keltem úgy,hogy 1.ne legyen rajtam valami sérülés 2.ne legyen foltos a ruhám vagy piszkos a cipőm...ez is igazolja,hogy mámorban egy nagy gyerek vagyok..és úgy térek haza mint anno 8 évesen a játszótérről.

2010. szeptember 18., szombat

John Frusciante - Going Inside

John Frusciante...hihetetlen ember.Imádom a zenéjét,hallatszik az élettapasztalat minden mondatán.Jelenleg a Going Inside tükrözné legjobban a lelki állapotomat...sok szarság össze jött..."You don't throw your life away...going inside" nem tanultam angolt...csak ez-az rám ragadt az idők folyamán...de ha jól tudom ez azt jelenti,hogy ne dobd el az életed...mélyülj el magadban.Én megpróbálom...

De jó lenne...

Elgondolkoztatok már azon,hogy milyen jó lenne ezt meg azt csinálni?Biztosan...mindenki szokott fantáziálni ilyeneken,csak nem adjuk mások tudtára..de miért nem?A fantázia szép és jó...van belőle mocskos is ez igaz...de azt tartsuk meg a hálószoba négy fala közé.Itt egy csokor,hogy mi az amit én szívesen csinálnék.
De jó lenne ha egy erdő közepén egy fa tövében teázhatnék, nem gondolnék semmire csak hallgatnám a madarak  csiripelését és élvezném a teám ízét,magamba szívnám a friss levegőt...
Vagy az is olyan jó volna,hogyha egy tengerparton nézhetném a napfelkeltét egy olyan emberrel akit szeretek...Esetleg egy szimpla szalonnapörgetés a barátaimmal a tóparton...ez mind olyan jó volna.Nagy része azt hiszem megvalósítható...Csak ezen az "egy olyan emberrel akit szeretek" részen vagyok kiakadva = / Szerelem hol vaaaagy?

Barátság.

Sok embert ismerek,és azt hiszem engem is elég sokan ismernek.De kérdem én mit jelent ismerni valakit.Nagyjából ismerni az arcát, a testfelépítését és talán azt mondjuk rá,hogy huh de aranyos vagy ez de bunkó...Nem sok embert ismerünk igazán, én például irigy vagyok azokra akik igazán ismerik az apjukat vagy az anyjukat.Nálam érdekes a helyzet.Több ember nyílt meg nekem mint én nekik.Zárkózott vagyok mondják.Nem szeretek mindenkinek megnyílni...De akinek megnyílok és ő is nekem....nos azért az emberért tűzbe teszem a kezem.Ilyen emberből nem sok van...de ezért hívom őket igazi barátoknak.

2010. szeptember 17., péntek

Csak úgy...

Csak úgy szeretem leírni az érzéseim.Szeretem mert olyan mintha rend lenne utána a tudatomban...vagy talán csak az érzelmektől kitisztul, olyan jó akkor..csendes,békés.Nem fáj de nem is boldogít.Mint mikor a tükörbe bámulok és nézem mélyen a szemem,és nem gondolok semmire.Vagy mikor télen futok a befagyott sáron és elmerengek a bányató vizében...Csak úgy lenni és nem gondolni semmire.Olyan könnyed,tiszta és kellemes.Bár tarthatna ez örökké...

Miike Snow - Burial

Nos itt az első szám amit közzé tennék.Készüljetek sok zenét fogok beszúrni hiszen a zene tart életben...számomra van olyan fontos mint a víz.Az egyik kedvenc művészeti ágam..de ezt majd később még jobban kifejtem.Minden esetre élvezzétek ezt a remekművet az egyik kedvenc előadómtól Miike Snowtól.(A klipp az meg valami kurva fasza :D:D)

Belekezdek

Sziasztok!Azon pörgött a fejem,hogy de jó lenne ha megtudnám osztani másokkal az agymenéseim írott formában...Lehet,hogy senki nem fogja olvasni a blogom de nem zavar...akkor majd használom naplónak ami publikus :).Előre elnézést kérek ha agyfaszt kaptok a gondolati meneteimtől, átélem a helyzeteteket, nap mint nap szembesülök magammal.:DAzt hiszem előszónak ez sovány és unalmas de majd "Úgyis valahogy összeáll";)